17.Fejezet(TELJES)

17.fejezet-Távol az otthontól

                                                                Egy kis aláfestő zene:  :)

                      

 

Kristen szemszöge:


Az utóbbi napokban nem sok minden változott.Még mindig itthon kuksolok, bár néha már kiléptem az utcára, de fél óránál többet nem bírok ki.Jó itthon, olyan mint egy menedék.Itt senki sem bánthat, egyedül lehetek, és ez jó, úgy érzem.
Lucas minden nap hív.Jó hallani a hangját, de olykor fel sem akarom venni a telefont.Azt mondta hogy még sokáig lesz távol.Nem tudom hogy ennek örüljek vagy sem.Jó így most, magamban.
Ash néha átjött és lelket öntött belém, ő az egyetlen akit be is engedek az ajtón.
Kitalálta hogy menjünk el egy szállodába az ország másik végében.Szerinte ez jót fog nekem tenni.Először nem tartottam jó ötletnek, de ragaszkodott hozzá így nem tehettem mást, és talán még élvezni is fogom ki tudja.
Már napokkal ezelőtt összepakoltam, indulásra készen álltam.Repülővel megyünk, mindent barátnőm intézett, nem tudok eléggé hálás lenni neki.Rengeteget segít most ebben a nehéz időszakomban ha ő nem lenne nem is tudom mi lenne velem.
Elérkezett az indulás napja.Úgy beszéltük meg hogy a repülőtéren találkozunk,így hát tartva a tervet taxival ki is mentem az épülethez.
A bejáratnál vártam Asht, de nem érkezett meg.Aggódni kezdtem hiszen nem sokára indul a járatunk.Megcsörrent a telefonom.
-Szia Kris, azért hívlak mert nem tudok ezzel a járattal menni.Akadt egy kis elintézni valóm.A következő géppel megyek, remélem nem haragszol.Addig nyugodtan nézzél körül, és pakolj ki.-mondta legjobb barátnőm.
-Jó rendben.Persze hogy nem haragszom de azért jobb lett volna veled repülni.A szállodában várlak.-egy kissé szomorú voltam, de megértettem.
Miután minden formaiságot elintéztem a reptéren felszálltam a gépre.
Hamarosan el is indult.Egész úton zenét hallgattam, és a kedvenc könyvemet olvasgattam.Az odaút nem volt hosszú, alig több mint egy óra alatt földet is értünk.
A csomagjaimmal és egy térképpel a kezemben eljutottam  a buszmegállóba, és onnan a megfelelő autóbuszra szállva a szállodába is.
Az épület kívülről is meseszép volt na de hogy belülről.Hatalmas hal és recepció fogadott.Az inasok elvették a bőröndjeimet, és miután bejelentkeztem felkísértek a szobámba.
Amint kinyitottam a szobám ajtaját lenyűgöző látvány tárult szemem elé.Még soha sem láttam ilyen szép szobát.Örültem hogy a szállást Ashley választotta.Tényleg káprázatos volt minden.Alig vártam hogy ő is megérkezzen és megköszönhessem neki ezt az egészet.

Kris szobája

Úgy döntöttem amíg barátnőmre várok lezuhanyzom, így legalább felfrissítem magam a meleg időben.A fürdő is csodaszép volt.Imádom ezt a szállodát, és persze Asht is.
Miután végeztem a zuhannyal kipakoltam a bőröndjeimet.Hamar végezetem mindennel.
Felderítettem egy kicsit az épületet és a recepció megkérdeztem hogy Ash hányas számú szobában lakik.
Amíg várakoztam megittam az étteremben egy kávét ami nagyon finom volt.
Hamar elrepül az idő.És mivel úgy gondoltam hogy Ashley már biztosan meg is érkezett, indultam  a szobájára.A lift fel is vitt a megfelelő emeletre, és bekopogtam az ajtón.
Nem soká ajtót is nyitottak azonban nem egészen  Ashley volt az.
-Szia Kris!-mondta mosolyogva Rob.
Én csak álltam ott előtte, meg sem tudtam mukkanni.Ekkor tudatosult bennem mennyire át is lettem verve....
-Fáradj beljebb.-invitált be Rob, és arrébb lépett hogy be tudjak menni.
De én nem mozdultam egy tapottat sem, abból nem eszik, most azonnal elmegyek.Szedem a cuccaimat és elhagyom a szállodát.Még is mit képzeltek?
-Ash nem fog idejönni igaz?-kérdeztem  kissé indulatosan.
-Nem igazán.-mondta vidáman.
Vigyora még jobban feldühített.Kedvem lett volna felpofozni ugyan akkor túl közel volt hozzám.Túl közel ahhoz hogy tisztán tudjak gondolkodni.A dühöt kezdte felváltani a hiánya, meg akartam csókolni, de nem tehetem.Úgy döntöttem nem kísértem a sorsot és elmegyek.
Sarkon fordultam és elindultam a  lift irányába.Azonban Rob utánam kapott.Megragadta a karomat és maga felé fordított.Csak pár centi választott el minket egymástól.Mind ketten szaporán szedtük a levegőt.Hihetetlen hogy mit vált ki belőlem akár egyetlen érintése is, megőrülök érte.
Rob tekintetemet fürkészte.Nem tudtam moccanni, nem mint ha annyira szorosan fogott volna, egyszerűen nem ment, szürkéskék szemei megbabonáztak.
Ajkai vészesen kezdetek közeledni számhoz, pánikba estem de nem fordítottam el a fejem.Nem ment túlságosan is akartam, kívántam csókját.Így hát beletörődtem vártam hogy a ajkaink újra egymásra találjanak.
Azonban az utolsó pillanatban, mikor már csak milliméterek választottak el édes csókjától elfordította a fejét és arcomra puszit nyomott.
Csalódott voltam, pedig örülnöm kellett volna hogy nem történt meg, hiszen vőlegényem van.De nem így éreztem, meghaltam volna egyetlen csókjáért, iszonyatosan vágytam rá.
-Ne menj el érlek!Élvezzük ki ezt a kis időt, távol mindentől.-lehelte nyakamba.
Azt hittem menten összeesek, és ezt valószínűleg Ő is érzékelte, mivel szorosan tartott derekamnál fogva.
Nem engedett el ismét szemembe nézett, várt válaszomra de nem tudtam megszólalni.
Látta  mekkora hatással van rám, arcára mosoly kúszott.
-Kérlek!-mondta kölyökkutya szemekkel.
Azt hittem menten elolvadok, nem bírom ki így.Nem hogy ennyire közel van hozzám.Nem tudok úgy a közelében lenni hogy nem történik semmi helytelen.
De végül beadtam a derekamat.Bólintottam mire újra mosolyra fakadt.Édes, szexy féloldalas mosolya még inkább rontott ellenálló képességemen.
Végül lassan eleresztett.Látta rajtam hogy alig állok a lábamon, de aztán nagy nehezen megtaláltam az egyensúlyt és egyedül is ment a megállás.
Előrement, én még mindig az imint történtek hatása alatt voltam, észre sem vettem hogy már az ajtóban áll rám várva.De aztán sikerült visszazökkennem a valóságba.Megráztam a fejem, ezáltal rendezve gondolataimat, és végre beléptem a szobába.
Az Övé is csodálatos volt, nagy tágas, nagyon tetszett akár csak az enyém.
Belépve az ajtón rögtön az ágyra esett tekintetem.Fejemben nem illendő gondolatok kezdtek el kavarogni.
Elképzeltem ahogy fekszek karrjai között az ágyban,  ahogy ölel, csókol és csak az Övé vagyok.Ismét megráztam fejem.Miket is gondolok?
Rob megköszörülte torkát, valószínűleg rájött mi is kavarog gondolataimban. Mondjuk nem lehetett valami nehéz.Itt állok az ágyat bámulva, és szaporán szedem a levegőt, ennél átlátszóbb nem is lehetnék, teljesen elárulom magamat.
Elvörösödtem, mint mindig most is könnyen zavarba jöttem, de utálom ezt.
Nem néztem Rá.Reméltem nem veszi észre  miért.De sajnos nem volt túl nagy szerencsém.
Kínos csend telepedett ránk amit végül Rob tört meg.
-Öö....., mi lenne ha innánk valamit,legalább lehűsítenéd magad.-mondta féloldalas mosollyal az arcán.
Úgy szerettem volna mondani valami ütőset, és visszavágni gonosz beszólására , de semmi nem jutott eszembe így csak bólintottam.
Úgy letöröltem volna képéről önelégült vigyorát
Rob a minibárból elővett  egy behűtött koktélt.
Felvontam a szemöldököm, tudomásom szerint ilyen nem jár a bárhoz.Hamar választ is kaptam fel nem tett kérdésemre.
-Előre rendeltem, gondoltam jól fog esni.-nevetett.
Ezt nem hiszem el, tényleg mindent kitervelt. Talán beosztása is van?Nem szóltam semmit csak kortyolgatni kezdetem az italt.
Ő is hallgatott, nem sokkal később kimentünk az erkélyre elszívni egy cigit.Most sem voltunk túl bőbeszédűek.Még akkor sem akartam elhinni hogy egy mennyire jól megtervezett, tervnek vagyok részese.
-Játsszunk!-mondta Rob így törve meg a szótlanságot.
Kíváncsian néztem rá, és vártam mit is akar kihozni ebből.
-Mondok egy szabályt és te is amit be kell tartanunk itt tartózkodásunk alatt.-fejtette ki elméletét.
Először nem tudtam mire vélni, de aztán belementem.
.Rendben én kezdem!-mondta majd egy kis gondolkodás után folytatta-Nem beszélünk Lucasról.Vedd úgy mint ha nem is lenne vőlegényed.-mondta és felém nyújtotta kitartott tenyerét.
Nem tudtam el sem képzelni mit akarhat de hamarosan el magyarázta:
-Add ide a gyűrűd!Az utazás végén visszaadom, addig viszont elrakom jó helyre.-magyarázta.
Először nem akartam teljesíteni kérését  de aztán eleget tettem neki.
Látta rajtam mennyire is vonakodom ettől, így próbált megnyugtatni.
-Nyugi, vigyázok rá, ha kell még a széfbe is beteszem.mondta komolyan.
Megforgattam a szemem, hiszen tudja hogy nem az ékszert féltem.Ez a gyűrű az egyetlen ami sokszor visszatart, emlékeztet Lukra.És hogy most nincsen az ujjamon nem tudom hogy mi lesz.
-Te jössz!Mond egy szabályt!-utasított mosollyal az arcán.
Hirtelen semmi sem jutott az eszembe, de egy kis gondolkodás után végül kiböktem.
-Rendben, az estét mindenki a saját szobájában tölti, és nincsen egymás előtt meztelenkedés.-lehet hogy hülyén hangzik de csak ez jutott eszembe.
Rob felnevetett.Nem értettem mi is olyan vicces, de inkább nem firtattam.Megkíméltem magam a szaftos gondolataitól.
Egy ideig ismét csak ültünk szótlanul.Azonban engem valami nagyon érdekelni kezdett, így egy kis hezitálás után fel is ettem neki a kérdést.
-Miért nem csókoltál meg amikor el akartam menni?-törtem meg a néma csendet.
Ő meg sem tudott mukkanni, nyilván váratlanul érte a kérdés, de hamar megtalálta szavait és visszavágott.
-Miért szeretted volna?-kérdezte felvont szemöldökkel.
Hát ez nem igaz.Nem képes egy kicsit komolyan venni.Valószínűleg észrevette rajtam hogy egy kicsit megsértődtem, ezért végre választ adott a mint feltett kérdésemre.
-El sem tudod képzelni hogy mennyire meg szerettelek volna csókolni!De elhatároztam hogy nem teszek semmi olyat amit megbánhatnál, vagy ami miatt bűntudatot okozok neked.Nem teszek semmi szabálytalant csak akkor ha azt te is szeretnéd.-mondta, végig egyenesen a szemembe nézett.
Meglepődtem.Azt hittem hogy minden létező alkalmat ki fog használni az elcsábításomra.De nem így tervezi, amit nem tudok mire vélni.Még mindig tud meglepetést okozni nekem és ez tetszik!
Elmosolyodtam, nem mondtam semmit.
-Köszönöm.-szólaltam meg percekkel később.
Ő csak rám mosolygott, és megsimogatta a kezem.De nem csinált semmi "szabálytalant" ahogy azt megígért.
-Mit csináljunk?-kérdezte.
-Nem tudom.Mihez van kedved?-kérdeztem vissza.
-Amihez neked!-mondta édes mosoly közepette.
Felnevettem.Komolyan elolvadok tőle.
Már előre félek a nap hátralévő részétől, na meg a elkövetkezendő időtől....



Tudom hamarabb hoztam, de kiderült hogy egy tz elmarad így volt időm megírni.
Remélem tetszett, és kapok pár komit. :)




Puszi: csillamlany.robsten   (Dóri)